Élet-halál verseny zajlott: ember nélküli drón versenyzett a hagyományos mentővel, hogy melyik tud hamarabb odaérni egy szimulált szívroham helyszínére.
A drónok győztek. A kísérletet vezető kanadai kutató elmondta, hogy ez a rendszer egy éven belül szolgálatba állhat. A kísérlet előzetes eredményeit november közepén ismertették az Amerikai Szív Szövetség Újraélesztési Szimpóziumán Philadelphiában. A kutatással azt kívánták bemutatni, hogy az automata defibrillátorokat szállító drónok hálózata életet menthet. De a tanulmány vezető szerzője, Dr. Sheldon Cheskes, a torontói Sunnybrook Orvosi Központ orvosigazgatója elmondta, hogy ebben a kísérletben bebizonyították, hogy a drónok a valós környezetben is működőképesek.
Az Egyesült Államokban évente 350 000 ember kap kórházon kívül szívrohamot, amikor a szívverés leáll az őt működtető elektromos rendszer hibája miatt. Csak a 10 százalékuk éli túl.
Az automata defibrillátor egy kis szerkezet, amely a szívet vissza tudja téríteni a normális ritmusba egy elektrosokkal. Több nyilvános helyen is elhelyeztek már ilyen eszközöket, mondta Dr. Cheskes, de ez önmagában még nem elégséges, mert a legtöbb szívroham az otthonokban történik. Ilyenkor pedig minden egyes perc, amely újraélesztés nélkül telik el, 7-10 százalékkal növeli a halál esélyét. Vidéki közösségekben, ahol hosszabb ideig kell várni a mentőre, ez különösen nagy probléma.
Halálos helyett életmentő iramban
Ahhoz, hogy megtudják, hogy a drónok valóban felgyorsítják-e az automata defibrillátor megérkezését, a kutatók négy szimulációt hajtottak végre Ontarióban. Mindegyik kísérletet egy segélykérő telefonhívással kezdtek. Ezután párhuzamosan elindítottak egy drónt és egy orvosi személyzettel ellátott mentőt egy 6,6 és 8,8 kilométerre lévő helyszínre, ahol előre felkészített emberek várakoztak egy tesztbábúval. A drón minden alkalommal hamarabb érkezett meg, mint a mentőautó. Az eltérés 2,1 és 4,4 perc között váltakozott.
Dr. Cheske csapata ezután úgy versenyeztette a drónokat a mentősökkel, hogy a segélyhívás az indulás helyszínétől 19,2-28,8 kilométerre volt. Ezekben a tesztekben a drónok 7-8 perccel voltak gyorsabbak a mentőknél. „Minél távolabb van egy személy a hagyományos mentőszolgálati központtól, annál nagyobb haszonnal járhat a drónszolgálat” – mondta Dr. Michael C. Kurz, a birminghami Alabama Egyetem Traumatológiai Központjának docense és kutatóorvosa.
A jövő felé repülve
„Ez a technológia alapvetően változtatja meg a helyzetet azokon a vidéki helyszíneken, amelyeken a defibrillátorok nyilvános helyeken való elhelyezése a nagy távolságok miatt nem elég hatékony, és emiatt az időtényező rendkívül fontos – mondta Dr. Kurz. – Az eredmények igazi lépést jelentenek az automata defibrillátorok drónnal való szállátásának általános elterjedése felé.”
Természetesen a hozzátartozóknak és a közelben lévőknek a jövőben is segíteniük kell. A közvetlen környezet továbbra is alapvető szereplője a túlélési folyamatnak. Továbbra is kiemelten fontosak a szívroham túlélése érdekében azok a képzési, tájékoztatási erőfeszítések, amelyek a szívroham felismerésére, a mentőszolgálat értesítésére, az újraélesztés megkezdésére és az akár drónnal érkező automata defibrillátor alkalmazására irányulnak.
Forrás: A cikk eredetileg a házipatika weboldalán jelent meg. Az oldal engedélyével tesszük közzé itt is ezt az általunk kiemelt jelentőségű eredményt összegző írást. Az eredeti cikk és kép megtalálható itt.