A szél egy láthatatlan, mégis meghatározó tényező minden repülésnél – legyen szó vitorlázó repülőről, drónról, kisgépről vagy akár hőlégballonról. A levegő mozgása alapvetően meghatározza a repülést, nem csupán a felszállást és a landolást befolyásolja, de a repülési irányt, sebességet és a járművek viselkedését is. Ismerkedjünk meg a különféle szelekkel, azok hatásaival és néhány kevéssé ismert érdekességgel is.
Mi az a szél?
A szél a levegő mozgása, amelyet a légnyomás-különbségek, a Föld forgása, a napsugárzás és a domborzat együttesen hoznak létre. A szélnek iránya és sebessége is van – és ezeket nemcsak meteorológiai térképeken, hanem a repülés világában is pontosan mérik. A szél irányát és erejét számos tényező befolyásolja, például a domborzat, a napszak, vagy a felszíni hőmérséklet-különbségek.
A szélzsák – egyszerű, de nélkülözhetetlen jelzőeszköz
Ha repülőtér közelében járunk, biztosan láttunk már hosszúkás, cső alakú szélzsákot (windsock). Ez az eszköz egyetlen dologra szolgál: vizuálisan jelzi a szél irányát és erősségét. A repülőtereken, kilátóknál vagy épp sportrepülő kluboknál gyakran látható szélzsák nemcsak a szél irányát, hanem annak erősségét is segít gyorsan felmérni.
Hogyan olvassuk a szélzsákot?
- A szél iránya abból állapítható meg, hogy merre mutat a zsák (a szél abba az irányba fúj)
- A sebességre a szélzsák „telítettsége” utal
Ez az egyszerű, cső alakú textil eszköz sávokra van osztva, amelyek mindegyike körülbelül 3 csomót (azaz 1,5 m/s vagy 5,5 km/h) jelent:
- Ha a szélzsák csak félig emelkedik meg, akkor körülbelül 6-9 csomós (3-4,5 m/s) szél fúj
- Ha a szélzsák teljes hosszában kifeszül, 15 csomó (7,7 m/s vagy 28 km/h) vagy annál erősebb szélsebességgel számolhatunk
A szélzsák tehát nem pusztán dísz — gyors és látványos visszajelzést ad a helyszíni körülményekről, még a modern műszerek mellett is hasznos információforrás marad. Ez nem csak pilótáknak hasznos – vitorlázóknak, siklóernyősöknek és modellezőknek is fontos információ.
A szelek típusai
A szelek típusai alapján beszélhetünk különféle kategóriákról:
Általános légköri szelek
- Passzátszél – az Egyenlítő környékén jellemző, keleti irányú
- Nyugati szelek – mérsékelt égövben uralkodnak, például Európában
Helyi szelek
- Parti szél – nappal a melegebb szárazföld felé fúj a hidegebb tenger felől, este pedig fordítva
- Hegy-völgyi szél – hasonló elven működik: nappal a völgyből felfelé, éjjel lefelé áramlik a levegő
Időszakos és szeszélyes szelek
- Tavi szelek – klasszikus példái az időszakos légmozgásoknak. Például a Balatonnál a nappali felmelegedés hatására délután a szél befelé fúj a tó felé, míg hajnalban gyakran kifelé fordul. A halászok tapasztalati alapon használták ezt: este eveztek ki, reggel hazajöttek a természetes széljárással
- Zivataros szél, forgószél – hirtelen irányváltással és erős széllökésekkel járhat, veszélyes a repülésre
A szélsebesség mérése – a Beaufort-skála
A légmozgás elnevezése az ereje szerint változik. Az alábbi skála a Beaufort-skála egyszerűsített változata, amely a szél erősségét jelöli:
- 0-0,2 m/s — szélcsend
- 0,3-1,5 m/s — gyenge légmozgás
- 1,6-3,3 m/s — könnyű szellő
- 3,4-5,4 m/s — szellő
- 5,5-7,9 m/s — élénk szél
- 8-10,7 m/s — erős szél
- 10,8-13,8 m/s — viharos szél
- 13,9-17,1 m/s — vihar
- 17,2-20,7 m/s — erős vihar
- 20,8 m/s felett — orkán, tornádó, hurrikán kategóriától függően
A tornádók és hurrikánok esetében már nem csak a szélsebességről van szó — ezek komplex, pusztító erejű légköri jelenségek, amelyekhez jelentős nyomáskülönbség és forgómozgás is társul. Drónnal, kisrepülővel ilyen környezetbe repülni szigorúan tilos és életveszélyes.
Mi az a turbulencia?
A turbulencia a levegő hirtelen, kiszámíthatatlan mozgása. Okozhatja:
- a domborzat (például hegyek)
- eltérő hőmérsékletű légrétegek találkozása
- más járművek által keltett örvények
- zivatarfelhők környéke
A repülőgép vagy siklóernyő ilyenkor rázkódhat, „dobálhat”, ami kellemetlen érzés lehet, de a repülőgép nem veszti el az irányíthatóságát. A pilóták időjárási térképekből, radarból vagy tapasztalatból előre igyekeznek elkerülni ezeket a zónákat.
A szél hatása a drónrepülésre
A szél nem csak segítheti, hanem komolyan akadályozhatja is a drónhasználatot. Egy erősebb széllökés könnyedén kisodorhatja az eszközt a tervezett útvonalról, vagy akár balesethez is vezethet — különösen víz felett, ahol a visszatéréshez jóval több energiára van szükség.
Miért nem jó hajóról indítani repülő eszközt?
Bár technikailag lehetséges lenne hajóról vagy csónakról elindítani egy repülő szerkezetet, a pozíció folyamatos változása problémát okozhat:
- A „hazatérés” (automatikus visszatérés) funkció hibásan működhet, ha a kiindulási pont elmozdul
- A mozgó platform instabil, nehezebb pontosan felszállni és landolni
- A víz közelsége kockázatot jelent a gép biztonságára nézve
- Az irány és pozíció folyamatosan változik — a drón pedig nem mindig tud pontosan visszatérni a mozgó kiindulópontra
Ezért a legtöbb esetben stabil, szárazföldi indítási pontot érdemes választani.
Szél és energiahasználat
A repüléshez mindig energiára van szükség – de erős szél vagy szembeszél esetén jelentősen megnőhet a fogyasztás. A járműnek többet kell „dolgoznia” ahhoz, hogy haladjon előre, vagy hogy visszatérjen az indulási pontra.
Ezért mindig számításba kell venni:
- a szél irányát (szemből, oldalról vagy hátulról fúj-e)
- a szél sebességét
- a visszaútra szükséges energiatartalékot
Összefoglalás
A szél egy láthatatlan, de nagyon is valóságos tényező, amely folyamatosan hatással van minden repülési helyzetre. A szél egy olyan erő, amivel nem csak számolni kell, hanem megérteni is érdemes, hogy biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá váljon bármilyen légmozgáshoz kötődő tevékenység.
Akár csak egy kirándulás alkalmával nézzük a szélzsákot, akár repülés közben érzékeljük a turbulenciát, a szél ismerete és figyelembevétele nélkülözhetetlen minden pilóta és légi sportoló számára — legyen szó drónokról, vitorlázó repülőkről vagy akár madarakról.